Itt Párizsban tökéletes minden, Kelly nénivel minden csodás és persze Joshsal sem veszekszünk. Örülök, hogy a elmentél a nagyihoz, biztos örült neked. Amúgy hogy van? Kijött már a korházból? Remélem igen. Szóval, Josh kivételesen jó bátyként viselkedik velem, bár a múltkor volt egy kissebb vitánk..., de megoldottuk. Kelly néni alig foglalkozik velünk, mindig 'pasi vadászatot' indít. Elég idegesítő, hogy folyton felszívódik. Nagyon tetszik Párizs, de jó lenne már haza menni. Azért New York és Párizs eléggé külömbözik. Nem akarom, hogy honvágyam legyen, ezért inkább írok neked Párizsról, Joshról és Danről. Apropó Dan, képzeld Ő is New Yorki és ha már New Yorknál tartunk, ő is Manhattanben lakik, hát nem csodás? Szóval, Dannel nagyon jóban lettem/lettünk. Amikor Josh egy Annie nevű lánnyal randizott, akkor Dan megmutatta nekem az Eiffel tornyot. Dannek a nagymamája francia, ezért folyékonyan beszél franciául és ismeri a várost. Az Eiffel toronyból nagyon szép a kilátás. Még az nap elhívott vacsizni. Kicsit negatív voltam, mert arra gondolta, hogy majd egy dög unalmas étterembe beülünk és csigát eszünk, hát nem így volt, de csak sorjában. Miután végeztünk a város nézéssel visszamentem a hotelba. Felvettem egy kék pántnélküli ruhát, ami nem túl feltünő, felkentem magamra egy kis sminket, felvettem egy karika fülbevalót és voila. Dan hatra jött értem. Egész úton azt kérdezgettem, hogy hova megyünk, annyira másra koncentráltam, hogy észre sem vettem, hogy a Festők terén vagyunk. Nagyon hangulatos volt leültünk, Dan rendelt és közben oda jött egy karikatúra rajzoló és lerajzolt engem és Dant, együtt. A vacsi után beszélgettünk, hogy ki hova jár/járt gimibe, stb. Dan most megy egyetembe, itt Párizsban. Aztán a Szajna partján sétálgatva egyszer csak megláttam Josht és az új barátnőjét, Anniet, full részegen, Dan és én szakadtunk a röhögéstől. Annyira vicces volt, Josh, Annie, meg még pár velük egy idős srác, illetve csaj, egymást átkarolva énekelték a Francia himnuszt, vagy valami olyasmit. Amikor elmentek olyan éjfél lehetett és én meg Dan egymást bámultuk egy darabig. És az utca elcsendesedett, a kocsik halkan elsuhantak mellettünk, emberek már nem járkáltak annyira, a boltok már rég bezártak, a szórakozó helyek is kezdtek megüresedni. És már csak a kettőnk szuszogása hallatszott, amikor is Dan átkarolta a derekam és közelebb húzott magához. Én csillogó szemekkel ránéztem és a tekintetéből azt vettem ki, hogy már csak pár másodperc és megcsókol. Így is lett. Nem tudom ki csókólt meg kit, de azt tudom, hogy életem legszebb éjszakája volt. Szeretem Dant és ez így is marad. Másnap egy levél volt a táskámban, amit szerintem még Dan csúsztatott bele. Ez állt benne.
,,Drága Lucy!
Nagyon élveztem az estét.
Dan."
Nem egy csöpögős valami, amibe belelehet aludni, hanem egy szép mondat, amit jó hallani is.
Majd még írok. Puszil drága testvéred Lucy!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése