Holnap indul a gépünk. Igen, haza megyünk. Nagyon fájdalmas ezt kimondanom, illetve leirnom, de szakítottunk Dannel, majd elmesélem. Igazából nem is bánom, hogy haza megyünk, mert már hiányzik anya, apa, Izzie és Emma. Az utóbbi hétben a következők történtek: Dannel már minden oké volt. Annie és Josh minden idejüket együtt töltötték, és én és Dan is. A múltkor találtam egy könyvet ami eddig nagyon tetszik a neve az, hogy Zabhegyező, már korábban hallottam róla, de most, hogy megtaláltam már érdekel is. Kelly néni felszedett magának valami pasit, folyton vitatkoznak, pedig csak egy hete ismerkedtek meg.
A legfontosabbat viszont kihagytam.: Nem fogod elhinni kivel találkoztam! Charlieval. Még mindig olyan 'hülye', mint szokott lenni. Dan szerintem nem nagyon bírja, mert Charlie mindig azzal viccelődik, hogy miután szakítottunk Dannel, össze fog velem jönni.
- Hé te Dan.
- Igen?
- Miután szakítottatok, nekem adod a csajodat? - Dan a szemét forgatta.
- Nem fogom azért dobni Dant, hogy veled járhassak! - ezt mosolyogva mondtam.
Nem sokkal később pont velünk szembe jött Josh és Annie. Amikor Josh meglátta Charliet, akkor olyan fiúsan egymásnak borultak. Emlékszel amikor Charleival jártam? Na akkor barátkoztak össze. Ezek után Charlie beszélgetett egy kicsit Joshsal és után ,,C." (így szokta Josh becézni), tehát Charlie haza ment, mert ő ma megy haza. Amikor találkoztunk Charlieval még nem szakítottam Dannel. Na majd késöbb. Charlie amolyan 'gonosz' Dan szemében. Nem értem mi a baja vele,C. olyan cuki tud lenni. Báár, nem véletlenül szakítottam vele annak idején... Emlékszel az első levelemre amit írtam? Emlékszel, hogy azt mondtam, hogy szeretem Dant, és hogy ez így is marad? Hát ez az érzés valahogy elmúlt amikor találkoztunk Charlieval. Azt hiszem még szeretem... Basszus! Ezt milyen nehéz beismerni...
És innentől már nem nehéz kitalálni, hogy miért szakítottunk Dannel. Azért részletesebben:
- Dan, elkell mondanom valamit... - Nagyot nyeltem. - még... még érzek valamit Charlie iránt. - Dannek elkerekedett a szeme és még én is hallottam, hogy nagyon gyorsan ver a szíve - amikor össze ismerkedtünk épphogy túl voltam rajta, és amikor elkezdtünk járni akkor, már nem is jutott eszembe. De most felbukkant és visszajött az érszés, ami azt sugalta, hogy még szeretem őt...
Ölel, puszil drága testvéred, Lucy!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése